Alapátalány számítás

Egyéni vállalkozók és szabadfoglalkozásúak az úgynevezett alapátalányt egyaránt alkalmazhatják a működési költségek és az adóelőleg levonására. Ez azt jelenti, hogy a működési költségek és az adóelőlegek egy részét átalánydíjtétel segítségével számítják ki. Ehhez nem szükséges igazoló dokumentumok bemutatása. A bevételeket mindig pontosan nyilván kell tartani.

Az apalátalány számítás mellett bizonyos könyvvitelt nem vezető egyéni vállalkozók, például gyógyárukereskedők, vendéglősök, kereskedelmi ügynökök, sportolók, művészek, írók és kisvállalkozók számára külön átalányszámítási rendeletek vannak hatályban (Részletes információk az egyes ágazatokban használt átalányokkal kapcsolatban: „Pauschalierung für nichtbuchführende Gewerbetreibende“, „Pauschalierung im Gastgewerbe ab 2013“, „Pauschalierung für den Lebensmitteleinzel- und Gemischtwarenhandel“, „Drogistenpauschalierung“,„Betriebsausgaben- und Vorsteuerpauschalierung für Handelsvertreter“ és az Átalányszámítás kisvállalkozóknak című kiadványainkban találhatók).

Átalányszámítás a működési költségekre

Az alapátalány számítás előfeltétele, hogy

• a vállalkozás ne legyen könyvvitelköteles (mint pl. egy GmbH),
• önkéntes alapon se történjen kettős könyvvitel,
• a vállalat előző évi forgalma ne haladja meg a 220.000,-- € összeget, és
• az adóbevallásból kiderüljön, hogy a bevalló igénybe szeretné venni az átalányszámítást.

Tudnivaló:

Párhuzamosan vezethető egy teljes bevétel-kiadás kimutatás is.

Figyelem:

Ha egy eddig könyvelést végző vállalkozó először alkalmazza az átalányszámítást, meg kell állapítani az átmeneti nyereséget, illetve veszteséget.

A működési költségek átalányösszege a nettó forgalom 12%-a, de legfeljebb 26.400,‑‑ €.

Bizonyos tevékenységek számára ez az átalány 6%, max. 13.200,-- €. Ez a vagyonkezelői tevékenységből, és tőketársaságokban való lényeges részesedésből (pl. 25%-nál nagyobb részesedésű társasági tag és ügyvezető) származó fizetésekből és egyéb javadalmazásokból, valamint írói, előadói, tudományos, oktatási, vagy nevelői tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozik. Ha a tevékenység túllépi a puszta tanácsadás kereteit, az átalány 12%-os. Ez például építkezési tervek elkészítésére, statikai számítások elvégzésére, építési munkálatok felügyeletére, óradíjas könyvelésre és kirakatrendezésre vonatkozik.

Tudnivaló:

A 12%, illetve a 6%-os működési költségátalány elsősorban a következőket fedi le:

A befektetések részarányos elhasználódás miatti értékcsökkenési leírásait (AfA), az energiaellátási költségeket, a bérleti díj, a javítások, a telefon, a kamatok, a szerszámok, a fogyóeszközök, a biztosítások, a hirdetések költségeit, az utazási költségeket, gépjármű-költségeket, stb. az adóügyi tanácsadás költségei rendkívüli kiadásokként leírhatók.

Az átalány alapvetően nettó értéket jelent, ezért a működési költségátalányból nem vonható le a forgalmi adó. Hamis forgalmi adó mentesség esetében (például kisvállalkozóként), aminek következtében elvész az adóelőleg levonásának joga, azonban az átalányosított működési költségekre eső le nem vonható forgalmi adó a bruttó rendszer keretében költségtényezőnek számít, és az átalányon túl ugyancsak levonható a jövedelemadóból.

A bruttó forgalmi adó rendszer alkalmazása esetén a megfizetett forgalmi adó (előzetesen felszámított adó) és a forgalmi adó fizetési kötelezettség a bruttó forgalomból működési költségként levonható.

Tudnivaló:

A 2019-es adóbevallástól kezdve nem lesz egyszerűsítési lehetőség a forgalmi adónál a hiteles mentességet nem élvező vállalkozók és a nem vállalkozók számára, hogy az átalányalapú működési költségek forgalmi adóját a kiszámított előzetesen felszámított adó-átalány összegében felhasználják. Mivel más átalányalapú megközelítés sem lehetséges, 2019-től csak a ténylegesen elköltött forgalmi adó (= nem levonható előzetesen felszámított adó) használható fel az eredmény csökkentésére az átalányban megállapított működési költségek mellett.

Az átalány mellett a következő ráfordítások csökkentik a nyereséget:

• az áruátvételi könyvben szereplő beérkezett áru (kereskedelmi áru, nyersanyagok, félkész termékek, segédanyagok és hozzávalók)
• bérek, fizetések és bérjárulékok (törvényes munkáltatói társadalombiztosítási járulékok, munkáltatói járulékok a családtámogatási alapokhoz (Familienlastenausgleichsfonds), kommunális adó, a végkielégítési előtakarékossági pénztár (Abfertigungsvorsorge) járulékai)
• időszakos alkalmazottak bérei (Fremdlöhne), ha közvetlenül befolynak a szállításokba, vagy szolgáltatásokba
• A vállalkozó kötelező egészség-, baleset-, nyugdíjbiztosítási, és munkanélküliségi biztosítási járulékai, valamint a szakmai előtakarékossági pénztárak kötelező járulékai.
• Munkahely-átalány (2022. évtől)
• Úti- és közlekedési költségek, amennyiben azonos összegű költségtérítés áll vele szemben; az úti- és közlekedési költségek csökkentik a működési költségek átalányösszegének kiszámításánál figyelembe vett alapot.

A Vállalkozási bevételek (forgalom) valós összegét folyamatosan nyilván kell tartani és el kell számolni.

Az átfutó tételek olyan összegek, amelyek egy másik személy nevében és számlájára kerülnek bevételre vagy kiadásra, amelyeket viszont sem bevételként, sem kiadásként nem kell felszámolni.

Példa:                                                                            €                       €

Forgalom (nettó)                                                              200.000,--

Tényleges úti- és közlekedési költség megtérítés                       1.000,--

Vállalkozási bevételek összesen                                                              201.000,--

Árubeszerzés (nettó)                                                          90.000,--

Személyi jellegű ráfordítások                                             - 40.000,--

Bérjárulékok (KommSt, DG részesedés GKK, DZ, DB)          - 19 200. -

Időszakos alkalmazottak bérei (Fremdlöhne) (nettó)                   2.000,--

Vállalkozói társadalombiztosítási járulékok                           -   6.000,--

Tényleges úti- és közlekedési költség megtérítés                     - 1.000,--

12% működési költség átalány € 200.000 alapján                    - 24.000,--

Működési költség összesen                                                                    - 182.200,--

Nyereség                                                                                            18.800,--

Adómentes rész (13%)                                                                          - 2.444,--

Adóalap                                                                                             16.356,--

Eljárásmód bruttó elszámolás esetén

Ha a a bevételekre és kiadásokra (a forgalmi adóval együtt) a bruttó elszámolást alkalmazzuk, a forgalmi adó fizetési terhe további működési költségnek számít, a forgalmi adó jóváírása pedig működési bevételnek.

Ha az átalányszámítást csak a működési költségekre alkalmazzuk, az „átalányosított” működési költségekből származó tulajdonképpeni adóelőleg is levonható, nyereségcsökkentő hatással.

Ha az adóelőleget is átalányalapon állapítják meg, az átalányozott adóelőleg és az állóeszközök vásárlásából származó adóelőlegek ugyancsak üzemköltségnek számítanak.

A vállalkozónak alapvetően joga van választani, hogy a bevételek és kiadások esetében a bruttó számítás elvét (bruttó módszer), vagy a nettó számítás elvét (nettó módszer) alkalmazza. A gyakorlatban viszont túlnyomóan a nettó számítás elvét alkalmazzák.

Figyelem:

Ha a forgalmi adónál az adóelőleg átalányszámítást alkalmazzák (a bevétel 1,8%-a lásd alább „Az adóelőleg átalányszámítása” résznél), a bevétel és kiadás mérleget szigorúan a bruttó módszer alapján kell elkészíteni.

Az előnyösség összehasonlítása

Ahhoz, hogy a vállalkozó eldönthesse, hogy az alapátalány számítás előnyösebb-e számára, vagy a működési költségek teljes körű nyilvántartása, összehasonlító számításokat kell végeznie az előző év adataihoz képest.

A nyilvántartási kötelezettségben azonban csak kevés változik: Mint eddig, nyilván kell tartania a folyamatos bevételeket, a forgalmi adót, az adóelőleget, az árubeszerzést, valamint a béreket. Csak az állóeszközök jegyzékét nem kell tovább vezetnie, mivel a működési költségek átalánya magában foglalja az AfA-t is. Az esetleges későbbi bevételi ás kiadási mérleg készítésére való áttérés érdekében viszont ajánlatos tovább vezetnie az álló eszközök jegyzékének nyilvántartását.

A nettó beszámítás nem megengedett azon vállalkozók számára, akiknek hiteles mentességre nem jogosító, le nem vonható előzetesen felszámított adóval járó bevételeik vannak (pl. kisvállalkozók, ügyvezető tagok, akik a forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok alapján nem minősülnek vállalkozónak). Ebben az esetben a bruttó rendszert kell alkalmazni. Bruttó beszámítás esetén a bevételeket és az összes elkülönítetten levonható működési költséget, beleértve a forgalmi adót is, elszámoljuk. A forgalmi adó jóváírás további működési bevételt, a forgalmi adó fizetési kötelezettség pedig további működési költséget jelent. Mivel a működési költségekre vonatkozó jövedelemadó-átalány nettó érték, a bruttó rendszerben az átalányon felül a működési költségekre „átalányként elszámolt”, ténylegesen felmerülő előzetesen felszámított adót is költségtényezőnek kell tekinteni. Az eszközbeszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó szintén levonható.

Az adóelőleg átalányszámítása

A hozadéki adó átalányszámítása mellett az olyan vállalatok, amelyeknek előző évi forgalma nem haladja meg a 220.000,-- € összeget, igénybe vehetik az adóelőleg átalányszámítást is, ami a nettó forgalom 1,8%-a (a kiegészítő üzletekből, pl. állóeszközök eladásából származó forgalom nélkül, de max. 3.960,-- € --valamint az adómentes, ill. nem adózó forgalom nélkül).

Figyelem: Ezáltal a jövedelem- és forgalmi adónál az átalány meghatározásakor a beszámítandó alap különbözőnek adódhat.

2016 óta a levonható adóelőleg összege átalány alapú meghatározásának előfeltételeit hozzáigazították a működési költségek átalány alapú meghatározásához. Ha kötelező a könyvvitel vagy önkéntes alapon végeznek könyvvitelt, az kizárja az adóelőlegre az alapátalány számítás lehetőségét.

Az átalány mellett a következő adóelőlegeket (tulajdonátruházási adó, import forgalmi adó) kell figyelembe venni:

• több mint 1.100,-- € nettó értékű beruházási javak beszerzése vagy gyártása, valamint a befektetett vagyonhoz tartozó teleknél minimumérték nélkül,
• áru, nyersanyag, félkész termékek, segédanyagok, hozzávalók,
• időszakos alkalmazottak bérei.

Az adóelőleg átalányszámítás igénybevételét nem formális nyilatkozatban kell közölni az adóhatósággal. Ehhez az adóelőleg átalány összegét a 084 kódszámhoz kell beírni az éves forgalmi adó bevallás U1 űrlapjában. Ez legkésőbb az éves forgalmi adó megállapítás hatályba lépéséig lehetséges.

A nyilatkozat legalább 2 naptári év erejéig jelent kötöttséget a vállalkozó számára. Csak a naptári év kezdetétől számított hatállyal vonható vissza. A visszavonást írásban kell közölni az adóhatósággal a megállapítás hatályba lépése előtt. Az adóelőleg újabb átalányszámítása legkorábban öt naptári év lejárta után lehetséges.

Az alapátalány számítás egymástól függetlenül választható a jövedelemadóra és a forgalmi adóra (ha kizárólag az adóelőlegre alkalmazzák az alapátalány számítást, akkor -amint már említettük-, a bevételi és kiadási mérleget szigorúan a bruttó módszer alapján kell elkészíteni.)

Az alapátalány számítás és az az adómentes nyereség összeg (Gewinnfreibetrag) viszonya

Ha a nyereség átlagtételek, vagy részleges vagy teljes átalányszámítás alapján akár csak részben is átalány-összegek alapján kerül megállapításra, igénybe vehető az adómentes nyereség, de nem a beruházáshoz kötött adómentes nyereség.

Az alap átalányosításának igénybevétele esetén a nyereségadó szempontjából az üzemi bevételek mellett a külön leírható üzemeltetési költségeket hét éven át meg kell őrizni, és árubeérkezési könyvet és bérszámlákat kell vezetni. Állóeszközök jegyzéke alapvetően nem szükséges, mivel a működési költségek átalánya magában foglalja az értékcsökkenési leírást is. A kettős könyvvitel és a bevételi és kiadási mérleg készítésére való esetleges későbbi áttérés érdekében viszont ajánlatos tovább vezetnie az állóeszközök jegyzékének nyilvántartását. Amennyiben az adóelőleg átalányösszegként kerül kiszámításra, akkor az átalányszámítással rögzített bevételekre és az ezekre eső adóelőlegekre vonatkozó bevételek, ill. az adott importra vonatkozó nyilvántartások mentesülnek a nyilvántartási és tárolási kötelezettség alól. Ha a tényleges adóelőleg kerül érvényesítésre, akkor a nyilvántartási és tárolási kötelezettséget illetően nem változik semmi a kettős könyvvitel és a bevételi és kiadási mérleg esetéhez képest.

Stand: 01.03.2024