Az adómentes nyereség

Minden természetes személy, aki a működési bevétel valamely típusával rendelkezik, igénybe veheti ezt az adómentes összeget, attól függetlenül, hogy nyereségét bevételi és kiadási kimutatásként, avagy mérlegkészítéssel számítja ki. Ezzel a vállalkozók számára is sikerült az alkalmazottak 13. és 14. havi fizetésének kedvezményes adóztatásának ellentételezését elérni.

Az adómentes nyereség összege egyfelől 33 000,- eurós (2023-ig 30 000,- eurós) határértéket nem túllépő nyereségek adómentes jövedelem részéből (Grundfreibetrag), másfelől beruházáshoz kötött adómentes nyereségből (investitionsbedingter Gewinnfreibetrag) áll.

Ki veheti igénybe az adómentes összeget?

Természetes személyek, akiknek jövedelme működési tevékenységből (mező- és          erdőgazdaság, iparűzés, önálló munka) származik.

A személyegyesítő társaságok (pl. nyitott társaság, Bt.) esetében a társasági tagok       a rájuk eső haszonrészesedés mértékében vehetik igénybe az adómentes nyereséget.

Figyelem:
Ha egy személyegyesítő társaság tagját illető társasági részesedés a vállalati vagyon részét képezi, az adómentes nyereség összege csak a vállalat nyereségének megállapításával érvényesíthető. A vállalat nyereségéből kell tehát kiszámítani, amely magában foglalja a személyegyesítő társaság tagját illető társasági részesedéséből befolyt nyereséget is.

Ha a nyereséget átalányosítással állapítják meg, az adómentes jövedelem rész megállapítása        automatikusan történik. Ebben az esetben viszont tilos igénybe venni a beruházáshoz kötött        adómentes nyereséget.

Tudnivaló:

A kisvállalkozók átalányánál is csak az adómentes jövedelem rész érvényesíthető.

Így működik az adómentes nyereség részleteiben:

Az adómentes nyereségbe az adómentes jövedelem rész és a beruházáshoz kötött adómentes nyereség tartozik.

Adómentes jövedelem rész

A 33 000,- eurónál kisebb összegű nyereségek után a nyereség 15%-ának megfelelő adómentes jövedelem rész jár (maximálisan 4 950,- euró). Beruházás nem szükséges.

Tudnivaló:
A 2023-as adóbevallástól az adómentes jövedelem rész legfeljebb 30 000,- euró összegig terjedő nyereségekre vehető igénybe.  Így az adómentes jövedelem összege legfeljebb 4 500,- euró lehet.

Az adómentes jövedelemrész akkor is csak egyszer vehető igénybe adókivetési évenként, ha az adóköteles személynek több vállalata van. Az adómentes jövedelemrész szabadon hozzárendelhető az egyes vállalatokhoz (de csak legfeljebb a vállalati nyereség 13%-ának, ill. 2022-től 15%-ának mértékéig). Ha nem történik meg a hozzárendelés, az adómentes jövedelemrész a nyereségek arányában oszlik meg.

Tudnivaló:
Több pozitív működési eredményű vállalat esetén az adómentes jövedelem rész kiszámításához össze kell adni a nyereségeket. Nem történik csökkentés az esetleges működési veszteségekkel való kiegyenlítés következtében.

Beruházáshoz kötött adómentes nyereség

Ha a nyereség meghaladja a 30.000,-- EUR határértéket, az adómentes jövedelem részhez kiegészítően igénybe vehető a beruházáshoz kötött adómentes nyereség is.

A 30.000,-- EUR nyereséget (adómentes jövedelem részt) meghaladó nyereségnek legfeljebb 13%-a maradhat adómentes. Ennek feltétele, hogy az adott naptári évben a vállalat a befektetett vagyonhoz tartozó tárgyi eszközöket („kedvezményezett befektetési vagyon”), vagy bizonyos értékpapírokat szerezzen be.

A magasabb jövedelmű alkalmazottak szolidaritási hozzájárulásához hasonló módon a beruházáshoz kötött adómentes összeget is korlátozza a százalék alapú differenciálás:

A legfeljebb 175.000 euró adóalap után járó adómentes rész 13%. Ennek túllépése esetén a következő 175.000 euró után 7% adómentes összeg jár, és a további 230.000 euró után 4,5% adómentes összeg. Az 580.000 euró összeget meghaladó adóalap esetén már nem jár adómentes nyereség. A százalékalapú differenciálás eredményeként az elérhető maximális összeg 45.350 euró, ill. a 2022-es évre vonatkozó adókivetéstől 45.950 euró.

Tudnivaló:

A beruházáshoz kötött adómentes nyereség összegét egyrészt a kedvezményezett befektetések beszerzési, illetve gyártási költségei korlátozzák, másrészt a nyereség legfeljebb 13%-os összege adóköteles személyenként.

Az adómentes összeg az AfA (Absetzung für Abnutzung - elhasználódás miatti értékcsökkenési leírás) összegén túl illeti meg a vállalatot, és igénybe vétele esetén nem csökken az AfA alap.

Tipp!
A beszerzési költség ezáltal kétszeresen nyereségcsökkentő hatású: Egyrészt a beszerzés évében az adómentes összeg révén a költségek levonásra kerülnek, másrészt a teljes értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

Kedvezményezett befektetett vagyon

Ennek feltétele a befektetett vagyont képező új, szokványos üzemkörülmények között legalább 4 éves élettartamú, értékcsökkenésnek kitett tárgyi eszközök beszerzése, illetve gyártása.

A tárgyi eszközöknek vagy egy belföldi vállalathoz, vagy pedig egy belföldi telephelyhez kell tartozniuk. Ehhez nem mindenképpen szükséges a tárgyi eszköz belföldi jelenléte, itt a funkcionális hozzárendelés lényeges.

Tipp:
Az adómentes nyereség az épületekbe, valamint a bérleményekbe való befektetésekre is érvényes. Az adómentes összeg viszont csak a teljes befejezés időpontjában esedékes a teljes gyártási költségre. A költségek felhasználhatók annyiban vonhatók be a beruházáshoz kötött adómentes nyereség összegébe, amennyiben az épület szerepel az üzleti eszközökben.

A kedvezményezett befektetett vagyonhoz számítanak azok az értékpapírok is, amelyek megfelelnek a nyugdíjkifizetésre képzett céltartalékok fedezeti feltételeinek. Ezekre is vonatkozik a legalább 4 éves határidő, amely alatt az értékpapíroknak a befektetett vagyonhoz kell tartozniuk. Hogy mely értékpapírok alkalmasak erre, arról a Wertpapiere zur „Wertpapierdeckung der Pensionsrückstellung” (a nyugdíjkifizetésre képzett céltartalékok fedezésére szánt értékpapírok) című tájékoztatóban találhat információkat.

Figyelem:
A 2014. évi adómódosítási törvény (Abgabenänderungsgesetz) alapján a 2014. június 30. után végződő gazdasági évek esetében már csak a jelzálogkötvények számítottak az adómentes nyereség igénybevételére alkalmas, kedvezményezett értékpapíroknak. Az értékpapírok eme korlátozása 2016-ig volt érvényben.  Ez azt jelenti, hogy a 2017. január 1-jét követően kezdődő pénzügyi évekre az értékpapírok újra számbavehetők (olyan értékpapírok, amelyek a személyi juttatások fedezésére is felhasználhatók a jövedelemadóról szóló törvény 14. cikke (7) bekezdésének 4. pontja szerint).

Az adómentes nyereség nem érvényesíthető a következő esetekben:

• személygépkocsik és kombik, a gépjárművezető iskolák járművei, valamint az olyan gépjárművek kivételével,   amelyeket legalább 80%-ban kereskedelmi jellegű személyszállításra használnak,
• légi járművek,
• alacsony értékű (max. 800,-- EUR beszerzési, illetve gyártási költségű) tárgyi eszközök, amennyiben ezek működési költségként való leírása azonnal megtörténik,
• használt tárgyi javak,
• Olyan tárgyi eszközök, amelyeket olyan vállalat szerez be, amely az adóköteles személy domináns        befolyása alatt áll, valamint
• Olyan tárgyi eszközök, amelyek számára kutatási támogatást (Forschungsprämie) vettek        igénybe.

Tipp:

Azon gazdasági javak számítanak használtnak, amelyek a beszerzés időpontjában használatból eredően már értékcsökkenésen mentek keresztül. Bemutató eszközök (pl. bemutató autók) a 2023-as adóbevallástól nem számítanak használt gazdasági javaknak. Kiállítási darabok vagy próbaüzembe helyezett gazdasági javak nem minősülnek használtnak. Az egy napra szóló forgalmi engedéllyel (Tageszulassung) ellátott gépjárművek ugyancsak nem minősülnek használtnak.

A kedvezmény mértéke

Mint már említettük, az adómentes összeg a nyereség legfeljebb 15%-a (alapadómentes összeg) vagy 13%-a (beruházáshoz kapcsolódó adómentes összeg). A 33 000 eurót meghaladó nyereség esetében a többletösszeget ugyanabban a naptári évben ugyanilyen összegű, kedvezményes befektetett eszközökbe vagy értékpapírokba történő befektetéssel is ki kell egyenlíteni. Összességében az adókedvezmény adózónként és évente legfeljebb 46 400 euróra korlátozódik.

1. példa

Egy vendéglátó-ipari vállalkozás a 2021-es évben 20.000 euró nyereséget ér el. A vállalkozó 2021-ben egy üzleti létesítménybe 1.000 euró összeget fektetett be:

Nyereség az adómentes nyereség előtt                         20.000

ebből 15% (maximális adómentes nyereség)                   3.000

Befektetés kedvezményezett befektetett vagyonba                             1.000

Adómentes jövedelem rész                                          3.000

Beruházáshoz kötött adómentes nyereség                    0

Adómentes nyereség összesen                                     3.000 

Végleges adóköteles nyereség                           17.000

Az adómentes összeg  3.000 euró, ez a nyereség 15%-a, így a 2024-es évben csak 17.000 euró után kell adózni. A vállalkozó befektetés nélkül is jogosult volna erre az összegre.

Egy kereskedelmi vállalat a 2024-es évben 53.000 euró nyereséget ér el. A vállalkozó a 2024. évben 2.000 euró összeget fektetett kedvezményezett értékpapírokba.

Az adómentes nyereség kiszámítása:

Adómentes jövedelem rész (33.000 euró 15%-a)                                                    4.950

beruházáshoz kötött adómentes összeg (befektetéssel, felső határig)               2.000

Adómentes nyereség összesen                                                                  6.950

(maximális adómentes nyereség 4.950 + 2.600 = 7.550)                                                          

adózás alá eső jövedelem (53.000 – 6.950)                                       46.050

Az adóköteles nyereség összege  6.950 euró, és az adómentes jövedelem részből valamint a beruházásokkal (2.000 euró) fedezett beruházásokhoz kötött adómentes nyereségből tevődik össze. A beruházáshoz kötött adómentes nyereség maximális összege 2.600 euró lett volna (20.000 euró 13%-a). Így a 2024. évi adóköteles nyereség 6.950 euróval csökken.

A veszteséges években eszközölt befektetések után nem jár kedvezmény adómentes nyereség formájában.

Az átmeneti nyereségeket (olyan nyereségek, amelyek a nyereségszámítás módjának megváltoztatása nyomán keletkeznek) bele kell számítani a kedvezménybe.

Az értékesítésből származó nyereségekre (olyan nyereségek, amelyek egy vállalat, egy személyegyesítő társaság tagját illető társasági részesedés értékesítéséből, illetve a vállalatból való kilépés nyomán keletkeznek) nem vonható le adómentes nyereség.

Az adókedvezmény érvényesítése

Az adómentes jövedelem részt az adóbevallásban (E1a nyomtatvány) a 9221 számjel alatt kell bejegyezni, de ha ezt elmulasztaná is, az odaítélésére elvileg automatikusan sor kerül.

A beruházáshoz kötött adómentes nyereséget fel kell tűntetni az adott év adóbevallásában. Az adómentes összeget tárgyi eszközök, valamint kedvezményezett értékpapírok kategóriákba kell csoportosítani, és a 9227, valamint a 9229 számjelhez kell beírni. A kiegészítéseket és helyreigazításokat a jövedelemadó értesítés, vagy a megállapítási végzés jogerőre emelkedése előtt lehet végrehajtani.

Azon tárgyi eszközöket, amelyek fedezetül szolgálnak a beruházáshoz kötött adómentes nyereség számára, jegyzékben kell feltűntetni. Ebben a jegyzékben minden vállalat számára fel kell tűntetni a tárgyi állóeszközök, valamint az értékpapírok kategóriákra csoportosítva, hogy milyen mértékben járultak hozzá a beszerzési, illetve gyártási költségek az adómentes összeg fedezetéhez. Elegendő az adómentes összeget az állóeszközök jegyzékében, illetve részletes táblázatában a megfelelő tárgyi eszközök mellett feltűntetni.

Azon értékpapírokat, amelyek számára az adómentes nyereséget igénybe veszik, külön jegyzékbe kell venni, és a jegyzéket kérésre be kell mutatni az adóhatóságnak. A jegyzékbevétellel ezen értékpapírok a vállalati befektetett vagyonhoz kerülnek besorolásra.

Figyelem!
Ha az értékpapírokat felhasználják a beruházáshoz kötött adómentes nyereséghez, és ezért üzleti eszközként tartják őket, az eladásból származó nyereségre általában 27,5% -os forrásadó-levonás vonatkozik végleges adózás nélkül, feltéve, amennyiben azokat 2012. április 1-je után szerezték be. A törvénymódosítás előtt alapvetően kollektív adózás tárgyát képezték.

Tipp:
A beruházáshoz kötött adómentes nyereség lehetőségének teljes kihasználásához ajánlott egy előzetes számítást elkészíteni. A kedvezményezett eszközöket még ugyanabban az évben be kell szerezni! Az értékpapíroknál ez az az időpont, amikor azok a portfólióban kimutatásra kerülnek.

Utólagos adóztatás

A beruházáshoz kötött adómentes nyereség utólagosan adóztatandó (az egykori adómentes nyereség nyereségnövelő tétele), ha a tárgyi eszközöket napi pontossággal számított 4 éves, 48 hónapos használati időtartam, illetve megőrzési határidő lejárta előtt kiemelik a vállalati vagyonból

•  kiemelik a vállalati vagyonból,
• külföldre szállítják.

Az utólagos adóztatás elmarad:

• Ha a tárgyi eszköz eltávolítását a vállalati vagyonból vis maior, vagy          hatósági intézkedés okozta.

Tudnivaló:
A vállalkozás tulajdonosának halálával kényszerűen beálló üzletfeladás ugyancsak nem vezet utólagos adóztatáshoz, ha a vállalkozás az elhalálozás miatt azonnal abamarad( pl. erősen a személyhez kötődő tevékenység esetén), vagy ha az öröklés visszautasítása miatt nem megy át a vállalkozás az örökösökhöz.

• Az értékpapírok (jelzálogkötvények esetében korlátozott határidővel, lásd fent) esetében, ha a kiemelés évében olyan kedvezményezett tárgyi eszközöket szereznek be a befektetett vagyon számára, amelyek megfelelnek az adómentes nyereség követelményeinek (pótlás beszerzése). Ezek folytatják a megőrzési időtartamot.

Figyelem:
Az értékpapírok nem számítanak megfelelő pótlásnak a tárgyi eszközök számára. Ez azt jelenti, hogy a beszerzett kedvezményezett értékpapírokat négy évig folyamatosan a vállalat tulajdonában kell tartani. Az idő előtti eladást követő utólagos adóztatást csak pótlásként beszerzett, megfelelő értékű kedvezményezett tárgyi eszközökkel lehet elkerülni. Az egyszerű értékpapír átrendezések többé nem számítanak kedvezményezettnek.

• Az értékpapírok idő előtti visszaváltása esetén két hónapon belül a kedvezményezett tárgyi eszközök helyére kedvezményezett értékpapírok is beszerezhetők (értékpapír pótlásának beszerzése). Ezek módosítás nélkül folytatják a kiszabott határidőt.
• Ha a vállalatot díjazásért, vagy díjmentesen átruházzák, vagy ha megváltoztatják a     nyereségszámítás módját. Csak akkor kerül sor utólagos        adóztatásra, ha a tárgyi javakat a megőrzési határidő lejárta előtt kiemelik a vállalati vagyonból.

Tudnivaló:
Az utólagos adóztatás akkor jelent lényeges hátrányt, az utólagos adóztatás évében a határadókulcs a megfelelő nyereség alapján magasabb, mint az érvényesítés évében.

A 4 éves határidő lejárta előtti kilépés a vállalatból utólagos adóztatást von maga után. Az utólagos adóztatás összege az elidegenítési nyereség részét képezi.

A vállalkozás munkaképtelenség miatt bekövetkező feladását vis maior miatt bekövetkező kiválásnak kell tekinteni. A betegségről és az emiatt bekövetkezett munkaképtelenségről szóló igazolást be kell mutatni.

Stand: 01.02.2024