Ipari tevékenység gyakorlása harmadik országbeli személyek, menekültstátusszal rendelkező személyek és hontalanok számára ausztriában – iparjogi szempontok

A harmadik országok állampolgárai azon országok állampolgárai, amelyek nem tartoznak sem az Európai Unióhoz (EU), sem az Európai Gazdasági Térséghez (EGT), illetve nem svájci állampolgárok.

Az iparűzési engedély megszerzésének feltételei Ausztriában természetes személyek számára:

• Külföldi természetes személyek a belföldi személyekhez hasonlóan végezhetnek ipari tevékenységet, ha ezt államok közötti szerződésekben (kölcsönösség) rögzítik.
  Ilyen nemzetközi szerződések az EK-Szerződés, az EGT-megállapodás, valamint az EK és Svájc közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás.
  Az ilyen nemzetközi szerződésekbe nem tartoznak bele a különböző európai egyezmények, a WTO-egyezmény és az USA-val kötött Barátsági Szerződés, mivel ezek a szerződések a külföldiek számára nem biztosítanak átfogó mozgásszabadságot, és különösen nem biztosítanak korlátlan jogot az Ausztriában való tartózkodásra.

Figyelem:
Az EGT-szerződő fél államának állampolgársága és az EGT-szerződő fél államban való lakóhely szükséges a következő ipari tevékenységekhez: Munkaerő-kölcsönzés, munkaközvetítés, kéményseprés- és fegyveripari tevékenység [1].

A Svájci Államszövetség állampolgársága és a Svájci Államszövetségben lakóhely megléte szükséges az alábbi ipari tevékenységekhez: Fegyveripari tevékenység

• Azon harmadik országok állampolgárai [2], amelyek nem kötöttek ilyen nemzetközi szerződést, a menedékjogot kapott személyek és a hontalanok a belföldi állampolgárokhoz hasonlóan végezhetnek ipari tevékenységet, amennyiben a letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban már jogosultak Ausztriában tartózkodni jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából (önálló vállalkozó vagy munkavállaló). 
• Ügyelni kell az EGT-szerződő államok állampolgárságára vonatkozó, bizonyos ipari tevékenységekre vonatkozó fent említett fenntartásokra.
• Azon harmadik országok állampolgárainak, akik még nem tartózkodnak jogszerűen Ausztriában (első kérelmezők), tartózkodási engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy Ausztriában jogszerűen végezhessenek ipari tevékenységet, amely lehetővé teszi számukra, hogy önálló jövedelemszerző tevékenységet folytassanak. 
  A letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény értelmében a tartózkodási engedély kiadása előtt az iparűzést bejelentő személynek igazolnia kell az ipari tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt. Ezt igazolja az iparfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás arról, hogy az ipari tevékenység gyakorlásához szükséges összes feltétel a tartózkodási engedély kivételével teljesül. Az iparfelügyeleti hatóságok kötelesek ilyen igazolásokat kiállítani.
• Az EU valamely tagállamának vagy az EGT aláíró államának az EU tagállamában vagy az EGT-megállapodásban részes államában tartózkodási joggal vagy huzamos tartózkodási joggal rendelkező családtagjai
  
  
  •  állampolgárságuktól függetlenül a belföldi állampolgárokhoz hasonlóan jogosultak ipari tevékenységet végezni. Családtagnak kell tekinteni: az EU tagállamának vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárának házastársa vagy bejegyzett élettársa
  • egyenes ági leszármazott rokonai, valamint a 21. életévét még be nem töltött házastárs vagy bejegyzett élettárs vagy aki ilyen személlyel szemben tartásdíjra jogosult.
  • egyenes ági felmenő rokonai, házastárs vagy bejegyzett élettárs vagy aki ilyen személlyel szemben tartásdíjra jogosult.

A jogi személyekkel és más külföldi jogalanyokkal szemben támasztott követelmények a iparűzési engedély megszerzéséhez Ausztriában:

Azok a jogi személyek és más külföldi jogalanyok, amelyek belföldön sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezhetnek, ellenkező államok közötti szerződés hiányában nem jogosultak ipari tevékenység gyakorlására.

Figyelem: 
Olyan társaságok és jogalanyok határokon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében, amelyeket valamely EGT-szerződő fél jogszabályai szerint alapítottak, és székhelyük egy EGT-szerződő fél államban található, vagy amelyeket a svájci jog alapján alapítottak, és amelyek székhelye Svájcban található, lásd: „Szolgáltatásnyújtás Ausztriában olyan vállalkozók által, akik az EU valamely tagállamában vagy valamely EGT-szerződő fél államban telepedtek le.“.

A jogi személyek vagy más külföldi jogalanyok iparűzési tevékenységéhez nem szükséges belföldi gazdasági társaság alapítása. Elegendő egy belföldi fióktelep létrehozása, amelyet be kell jegyezni a cégjegyzékbe.

A külföldi társaság jogszerű fennállása szempontjából a társaság székhelye szerinti külföldi állam jogszabályai az irányadóak.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás olyan külföldi társaságok (természetes személyek és egyéb külföldi jogalanyok) által Ausztriában, amelyek nem állampolgárai az EU-nak, valamely EGT-szerződő fél államának vagy Svájcnak, vagy olyan társaságok vagy jogalanyok, amelyeket valamely EGT-szerződő fél jogszabályai vagy a svájci jog alapján hoztak létre, és amelyek bejegyzett székhelye egy EGT-szerződő államban vagy Svájcban található:

• A WTO-egyezmény (World Trade Organization) tagállamaiból származó szolgáltatók által megrendelt ipari tevékenységek végzése Ausztriában:
  A WTO-egyezmény képezi a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretét, amely a legnagyobb kedvezmény elvén alapul. A WTO-egyezmény Ausztriában az iparűzési törvény keretein belül valósult meg.
  A WTO-tagországok szolgáltatói ugyanolyan feltételek mellett folytathatnak ipari tevékenységet Ausztriában, mint amilyeneknek az osztrák állampolgárok esetében kell teljesülniük.
  Azt, hogy a szolgáltatók milyen mértékben végezhetik tevékenységüket, az osztrák kötelezettségvállalások listája határozza meg. Eszerint az Ausztriában szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek jogi személyek vállalaton belüli kiküldöttjei kell, hogy legyenek, akiket
  
  
  • akiket csak korlátozott ideig lehet Ausztriába kiküldeni
  • ott tartózkodásuk csak ideiglenes lehet
  • a belépést megelőzően legalább egy éve a kiküldő jogi személy alkalmazottja vagy tagja kell, hogy legyen, és
  • vezető tisztségviselő (vezetői beosztás telephely irányítása, vezető beosztású munkavállalók felügyelete, alkalmazottak felvétele vagy elbocsátása tekintetében)
  • vagy tudáshordozó (a telephely szolgáltatási ágazatához, kutatási létesítményeihez, technológiáihoz vagy irányításához elengedhetetlen rendkívüli tudás birtokában) kell, hogy legyen.
    Ezek a feladatok és beosztások általában a szolgáltató telephelyén történő foglalkoztatás alapját képezik. 
    A vállalaton belüli kiküldötteken kívül a szolgáltatók képviselői is jogosultak Ausztriába belépni, és korlátozott, körülbelül 6 hónapos tartózkodási idejüket felhasználhatják a szolgáltatás értékesítésének kezdeményezése vagy szolgáltatás-adásvételi szerződés megkötéséhez. Szolgáltatásnyújtás vagy közvetlen értékesítés a nagy nyilvánosság számára nem megengedett.

• Nem WTO-tagállam állampolgárságú szolgáltatók által Ausztriában megrendelt ipari tevékenységek végzése: 
  Azok a külföldi természetes személyek és egyéb jogalanyok, akik jogosultak külföldön olyan tevékenység végzésére, amely az osztrák jog szerinti iparűzési törvény hatálya alá tartozik, és olyan ország állampolgára, amely nem tagja a WTO-egyezménynek, a tartományfőnök (Landeshauptmann) (határozata alapján) egyenlő bánásmódban részesülnek a megrendelt ipari tevékenységek végzése során. Egyenlő bánásmódot kell megállapítani, ha bizonyítható, hogy a tevékenység végzése nemzetgazdasági érdeket szolgál, és más közérdekbe nem ütközik. 
  A nemzetgazdasági érdek akkor vélelmezhető, ha a szolgáltatás annak minősége alapján az osztrák gazdaság számára hasznos, vagy legalábbis helyi vagy regionális gyarapodást hoz. 
  Egyéb közérdeken elsősorban a köznyugalmat és a közrendet, a jogrendszer védelmét, a bűncselekmények megelőzését és az egészség védelmét kell érteni. 
  A WTO-n kívüli államok közül különösen Bosznia és Montenegró bír gazdasági jelentőséggel Ausztria számára.

Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok

• Az osztrák jog értelmében az „Állandó tartózkodási engedély - EU[3]” megnevezésű tartózkodási engedélyt harmadik országbeli állampolgárok (olyan személyek, akik nem uniós, nem EGT- és nem svájci állampolgárok) számára lehet kiadni. Az európai jog értelmében tehát állandó tartózkodásra jogosultak.
• Mindazonáltal a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok Ausztriában nem dolgozhatnak határokon átnyúlóan egyéni vállalkozóként. A kereskedelmi és ipari tevékenységekről szóló osztrák törvény (Gewerbeordnung, GewO) csak akkor engedélyezi az egyéni vállalkozók számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, ha az egyéni vállalkozó EU/EGT-állampolgár (lásd GewO 373a § bekezdés).

Figyelem!

Társaságok esetében az állampolgárságot nem veszik figyelembe (lásd GewO 373a § (3) bekezdés).  Ezért olyan harmadik országbeli állampolgárok vállalatai is beléphetnek munkavégzés céljával Ausztriába, amelyek az egyik EGT-szerződő fél jogszabályai szerint lettek alapítva, és az EGT-szerződő állam területén nyilvántartott székhellyel, központi ügyvezetéssel vagy fő tevékenységi hellyel rendelkeznek.

[1] A fegyveripari tevékenységgel kapcsolatban elegendő a letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény 45. vagy 49. § (2) és (4) bek. szerinti letelepedési joggal rendelkező tartózkodási engedély; lásd a GewO 141. § (1) bek. 1. pont b) alpontját.

[2] A menekültek (menedékkérők, menedékjogra jogosultak és kiegészítő védelemre jogosultak) a menedékjog iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül bejelenthetik a vállalkozást, amennyiben a szükséges jogszabályi feltételek teljesülnek.

[3] Az európai jog általában „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről” beszél; lásd a Tanács 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelvét a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról (lásd 2. cikk b) pontja).

Stand: 01.12.2022